Evannek van egy rossz "szokása", amitől nem tud, és talán nem is akar megszabadulni. Imádja a női hajakat.Hajtincseket gyűjtöget, szagolgat, simogat. Igen ám, de a hajakat a lefolyóból szedegeti össze.
Idegenek lakásába "bemegy", megcélozza a fürdőszobát, és egy dróttal nekilát a hajszálakat kikapargatni a lefolyóból. Ilyenkor felfokozott állapotba kerül, és amikor a hajkupac a kezébe kerül, kielégülést érez. Nézegeti, fogdossa, szagolgatja. Amikor az euforikus állapotból kiesik, megundorodik a hajtól, kidobja azt, és otthagyja a lakást.
Minden egyes hajkapargató alkalommal ez történik, és minden egyes hajkapargatást megbán, de mégsem tud ellenállni.
Furcsa "szokását" titkolja. Egyszer rászánja magát, és legjobb barátnőjének elmeséli, hogy van egy másik énje, amit a lány nem ismer. A barátnő döbbenten néz Evanre, de nem ítéli el, hanem próbál rajta segíteni. Kérdezgeti, hogy ilyenkor mit érez, és miért csinálja. A fiú elmondja, hogy amíg kapargatja a hajakat, teljes extázisba esik, mintha nem lenne magánál. A barátnő azt gondolja, hogy a fiúnak sürgősen segítségre van szüksége, hiszen Evan évek óta küzd ezzel a problémával.
Együtt elmennek egy pszichiáterhez, aki megállapít egy súlyos fokú kényszerességet. Gyógyszereket, és pszichoterápiát ír elő. A fiú szedi a gyógyszereket, jár a kezelésekre, de még semmilyen változás nem történt a függőségében.
Evan, aki imádja a hajakat, és képes bemenni idegen lakásokba, miért nem tud szabadulni függőségétől? Hiszen gyógyszeres terápiát is kap a pszichoterápia mellé. Lehet, így kell leélnie az életét? Lesz megoldás a bajára? Ezekre a kérdésekre senki sem tudhatja a választ, még maga Evan sem. Talán, egyszer leküzdheti a problémáját, ha ő maga is igazán akarja.
