-Apa... mikor indulunk?
-Van még idő...
-Akkor jó, addig elkészülök!
-Iparkodj! Negyed óra, mire a farmert felhúzod!
-Ne idegesíts már, így nem tudok elkészülni! Te... apa! Hol van az arckrémem?
-Minek az? A ráncok ellen úgy sem használ!
-Nem találom! Itt volt valahol, de hiába keresem!
-Mert te mindent elpakolsz! Nézd meg a szekrényben!
-Meg van! Hogy ez nekem nem jutott eszembe!
-Anya... kész vagy már?
-Még nem! A hajam igazgatom!
-Mit kell azon igazgatni? Ezer éve egyformán hordod!
-Mindjárt kész vagyok! Már a cipőmet húzom!
-Na... még az is vagy húsz perc lesz!
-A fogamat is meg kell mosnom! Kész vagyok, mehetünk! Várj! Másik sapkát veszek fel!
-Minek? Minden sapka egyformán szarul áll rajtad!
-Hát apa, te aztán igazán kedves vagy!
-Menjünk már ki azon a rohadt ajtón!
-Ne kiabálj velem! Elkészültem!
-Végre ez az idő is elérkezett!
-Apa... ki nyitja ki az ajtót?
-Majd én kinyitom, ahogy megbeszéltük!
-Nyisd már az ajtót!
-Nyitnám, ha nem lennél útban!
-Apa... segítsek?
-Azzal segítesz, ha befogod a szád, és odébb tolod a hátsódat!
-Ott fogd a kulcsot, így nem fog kinyílni az ajtó!
-Anya... ki tudok nyitni egy hülye zárat nélküled is!
-Te apa! A szobában hagytam a telefonomat!
-Iparkodj! Berohadok a ruhámba!
-Mindjárt, csak leveszem a kabátom!
-Nehogy levedd, csak azt ne! Menj be kabáttal, cipővel, nem érdekel hogyan, csak hozd már azt a büdös telefont!
-Jól van már... mit kiabálsz velem? Na... kinyitottad már?
-Ki! Nem látod? Mozogjunk!
-Apa... ki menjen előre?
-Nem mindegy ki a szar fog előre menni? Menj odébb, nem férek ki!
-Apa... hova menjek? Tele van a kezem!
-Attól még a lábaddal odébb tudsz lépni! Menj már!
-Jól van na! Mikor zárod be az ajtót?
-Holnap! Anya... ha békén hagynál, már régen bezártam volna!
-Nem értem miért kell állandóan kiabálnod velem! Bezárod a rácsot?
-Bezárnám, ha nem fognád a kezeddel!
-Jaj... már ez is az én hibám?
-Ki másé lenne?
-Mindig mindenben én vagyok a hibás! Apa... indulj le a lépcsőn!
-Nem látod hogy előttem állsz?
-Apa... kiesett a szatyor a kezemből!
-Hogy az a...
