Ez csak egy költői kérdés, mert tisztában vagyok a válasszal. Sehol sincs biztonság. Na, de a játszó...Vásárlás előtt leruccantunk a játszótérre. Sára a játszó kerítése mellett, a kinti részen, a park sétáló kövein rajzolgatott. Én ott ültem pár méterre egy padon. A szép napsütést, a kellemes szellő susogását megzavarta egy részeg árnyék.
Dülöngélt erre, dülöngélt arra, és megállt a lányom mellett, aki guggolva rajzolgatott. Mereven nézte őt, a lányom ezt észrevette, és lassan felém fordította a fejét. A részeg ezután rám nézett. Üveges tekintettel, pálinkaszagú szájjal rámförmedt, hogy van valami baj? Meglepetten, de határozottan válaszoltam, hogy nincs semmi baj. A lányom riadt tekintete mindent elárult. A részeg ismét Sárát nézte. Szegénykém gyorsan visszafordult a rajzoló pozíciójába.
A rémült csöndet keresztbevágtam azzal, hogy szóltam a lányomnak, rajzoljon tovább. A férfi zavartan felém fordult, és elköszönt kierőltetve belőlem egy szintén köszönő választ. Dülöngélve elindult maga után húzva a cefreszagot.
A játszótér dugig volt gyerekkel és felnőttel, a park szintén. Mégis bármikor veszélybe kerülhetünk. Vigyáznunk kell egymásra, mert bármikor bajba kerülhetünk. Óvd a gyermeked, mert a világ veszélyes. Te vagy neki a biztonság!
