Rögtön beszippantott, magával húzott a horgász világba, pedig nekem aztán semmi közöm a horgászáshoz.
Ennél unalmasabb tevékenységet el sem tudnék képzelni magamnak. A film erre jócskán rácáfolt. Persze, nem a Velencei - tóban horgászgattak pontyokra vadászva éves horgászbérlettel, hanem egy "bárkán pecázgattak" a nyílt vízen tonhalakra várva.
Néha horogra akadt egy-két cápa, no meg a volt feleség az aktuális palival. Jó kis thrillernek tűnt a sztrori, érdekes kamerázásokkal, 90-es évek beütéssel. A történet nagyjából a feléig kirajzolódott, de aztán történt valami. Egy fura alak megkavarta az eseményeket. Nem csak a filmben, hanem a fejemben is. Onnantól kezdve nem tudtam, hogy tulajdonképpen akkor most mi is van? Egyre inkább kuszálódott minden, próbáltam valami sztorit gyártani a fejemben, hátha rájövök arra, mit is nézek igazából.
Arra vártam, mi sül ki belőle, aztán rájöttem, hogy fogalmam sincs. A végére ismét gyártottam egy elméletet, amivel magam fejeztem be a történetet.
Utána olvasgattam a kritikáknak, és sehol sem találtam meg a megoldást. Midenki csak utalgatott valamire, de senki sem írta le, hogy igazából mi is volt ez az egész. Szerintem azért, mert senki sem tudja. Olvastam egy érdekes tartalomfélét, ami olyan messze állt az én verziómtól, hogy inkább abba is hagytam az egészet. Sokan leírták a filmet, nagyon rossz kritikát kapott. A forgatókönyv írónak mi lehetett a célja? Nézd meg, és döntsd el! Nekem mind ezek ellenére nagyon tetszett a film.
Vihar előtt - amerikai dráma, thriller, 2018
Baker Dillt, a rejtélyes halászhajó-kapitányt sötét múltja kísérti és nyomasztja, mígnem egy nap a csodálatos karibi paradicsomban utól is éri. A sziget igazi turistacélpont, ahova pihenni és kikapcsolódni jönnek az emberek – ám ez nem igaz azokra, akik itt élnek. Dill abból tartja fenn magát, hogy Serenity névre keresztelt, ikermotoros hajóján sporthorgászni viszi a turistákat. Csak egy társa van, Duke, aki látszólag sokkal komolyabban veszi a munkát, mint ő. Dill ugyanis megszállotja annak, hogy elfogjon egy mitikus kékúszójú tonhalat, ami mindig túljár az eszén – rögeszméje pedig már nem egy ember nyaralását tette tönkre. Amikor Duke kérdőre vonja emiatt, Dill inkább csak mogorván magába zárkózik, és a helyi bárban keres vigasztalást az ital és Constance segítségével. Ám egy nap váratlanul felbukkan volt felesége, Karen, aki annak idején egy gazdag üzletemberért hagyta el – és aki most valami olyansmire kéri a férfit, amit az vonakodna megtenni. Viszont egyre inkább nyomasztják az elhidegült fiával kapcsolatos régi emlékek, és már abban sem biztoss, hogy minden az, aminek látszik.
