Próbafülke

Ez a nap is olyan mint a többi. Emberek, vásárlás, fülkék. Unalom, tömeg, izzadtságszag.
A bevásárlóközpont mozgólépcsőjén sorakozó emberbábuk monoton oda-vissza száguldozása feledhetetlenné teszi a nyüzsgő hangyabolyvásárlók látványával fűszerezett plázaképet.




Kebelcicák, erőlegények, divatdiktátorok tömege vonulgat emelt fővel a kirakatok előtt, mutogatván mi van nekik, a másiknak meg mi nincs. Lefitymálva stírölik a pór nép megjelenését, akik alig-alig észrevehetően bujdokolnak a felső tízezer háta mögötti húsz centis -"téged a kutya sem vesz észre"- vonulósávban.

Ebben a "másvilágban" sétálgat frissen borotvált lábaival Gizella, a nyolcvanas évek fürdőszoba sztárja. Nyitva felejtett szájjal bámulja a kirakat túlértékelt kelengyéit. Vastagon kihúzott szemeivel pásztázza a rá leselkedő ruhadarabokat. És igen! Megvan! Beront a csilli-villi üvegajtón, aminek a végén egy zord tekintetű eladónő fogadja a nem kívánt vásárlót.

-Segíthetek valamiben?
-Igen! Ott... az a ruha... azt szeretném...

Az eladó tíz centis körmeivel leemeli a becses ruhakölteményt, amit lassú léptekben araszolva odanyom Gizella zacskóktól roskadozó, alig szabad kezeibe. Jelleméből fakadóan odaszúr egy gúnyos, leereszkedő megjegyzést, hogy a lány véletlenül se érezze jól magát a próbafülkében.

-Azért csak óvatosan azzal a drága ruhával!

Tudomásul véve jócskán lenézett mivoltát, Gizella belép a próbafülke ajtaján. Örömmámorral átitatott testére felhúzza a Madonna stílusban megszabott, finoman megmunkált ruhadarabot. Ahogy illeg-billeg, forgolódik a földtől-földig tükör előtt, hirtelen felharsanó háttérzaj üti meg fülönfüggős hallójáratait. Ezzel egy időben koncertképek villanása zavarja meg a merengő pillanatokat. A csodálkozástól ájuldozó Gizella kikukucskál a próbafülkéből, de se eladót, sem vásárlót nem talál. A tükör felé visszafordulva fellibben a vörös függöny. Szélviharszerű forgatag kapja fel alul buggyos ruháját.
Másodpercek múlva, a megriadt Gizella reflektorfény kavalkádban áll az aréna hatalmas színpadának közepén. Tapsoló, ujjongó tömeg várja a lebilincselő zeneprodukciót. Az elinduló zene kicsalja a félénk lány erős torokhangját, amire a közönség felordítva tapsol. A hangulat fergeteges. Őrjöngő fiúk-lányok tódulnak fel a színpadra, ahol verőlegények tartják vissza a megvadult rajongókat. Mikrofonnal kezében ugrálja a befejező dalt, és ekkor...

-Maga megőrült? Mi a fenét ordibál itt? Azonnal jöjjön ki!

Gizella hamar visszazökken a zord valóságba, amit az eladónő tár elé nem túl barátias stílusával. Ahogy kilép a fülkéből, rögtön felváltja egy másik ruhapróbáló. Kifelé menet meghallja az ismét ordibáló eladónő hangját.

-Mi a franc van ma itt? Mindenki kifelé! Lehet hogy megőrültem?

 Vajon tényleg megőrült az eladónő, vagy a próbafülke valóra váltja a mélyen elrejtett álmokat?