A búcsú percei fájón
nehezednek vállaimra,
a fájdalom emésztő dühe
halkan belopózott álmaimba.
A búcsú hangjai verselve
üvöltik a végső nyugalmat,
ami nem jelent mást, mint
élet nélküli halálos unalmat.
A búcsú könnyei lemossák
arcom meggyötört ráncait,
mik potyogva járják az
elmúlás emésztő táncait.
A búcsú percei sosem
feledik az elszállt életet,
a búcsú emlékeztet arra,
hogy csak emlékezve élhetek.
