Homokszív



Minden napom nélküled telik árván
búslakodó szívem nem tudja mi vár rám.
Elmentél tőlem, hiába óvtalak szüntelen
piszkos lelkem nem volt már számodra bűntelen.

Mással éltem minden kavargó percem
nem tudtam, ezzel szíved darabjait metszem.
Elmentél, nem néztél már vissza az útra
üresen dobogó szívemet könnyem a porba fúrta.