A harmadik próbálkozásnál már mit sem értek. Mosogatás után elárasztott minket víz.
A mosogatógépben (amit nem használunk) gyűlt össze, és onnan folyt ki több liter víz. Ki kellett kanalazni a gépből vagy 10 litert, és ezt mind este 8-9 óra között. Halleluja, jó kis esti program, amit egy gyors takarítással és felmosással koronáztam meg. Most akkor mi lesz? Menni kell Pestre, és nem használhatjuk a csapokat, csak a kádat. Úgy ettünk, hogy minél kevesebb legyen a mosatlan, mert nem szerettem volna kádban mosogatni.
Tegnap megérkeztünk Pestről, és a mai napra kihívtuk a mestert. A tegnapi telefonálgatás egyik eredménye egy 35 000 Ft-ért dolgozó mesterutánzat, aki potom összegért nem hajlandó kijönni, csak a lábát áztatni. Jól van, akkor csak áztassa ingyen és bérmentve. A másik eredmény egy idősebb, kissé pokróc stílusú mester, aki 17 000 Ft-ért már hajlandó volt elvégezni a munkát. Még jó, hogy léteznek dugulás elhárítók, különben lehúzhatnánk magunkat a szennyvízben.
Ma délelőtt megérkezett a két dolgos embör a szerszámokkal. Azt nem kifejezetten szerették, hogy cipő nélkül kellett a lakásban közlekedniük. Archúzogatás, pofavágás, pikírt, pokróc stílussal ment a móka legalább egy órán keresztül. Próbálok mindenkivel kedves lenni, de folyton pofámba kapom a bunkó stílust.
Ilyenkor csöndben maradok, és árasztom magamból a megdöbbent, és kikérem magamnak rezgésszámot, amitől a levegőben vágni lehet a kínos csendet. Ha te így, én is úgy elven vettem fel a mester ember stílusát. Az már annyira nem volt szimpatikus a csapatnak.
Kérdeztem ezt-azt, és kaptam is ilyen-olyan flegma választ. Elmeséltem a 35 ezres kolléga sztoriját, amire a mi mesterünk annyit válaszolt: "Jól tette!" Nem habozva visszakérdeztem a pokróc mestert: "Akkor maga meg minek jött ide ennyi pénzért?" Jött a hirtelen mi a fenét mondjak válasz: "Én is jól tettem!" Na, ez a nesze semmi fogd meg jól tipikus válasza.
Ilyen kedves stílusban elbeszélgettünk a darálós munka közepette. Közben le lettem tolva, hogy minek nyúltam a csövekhez. Nyúlt a hóhér!
Amihez nem értek, nem rontok még rajta kettőt. Ezt az életfilozófiámat megosztottam a mesterrel is, aki rosszallóan nézett rám. Odaböfögtem neki, hogy az előző lakók nyúlhattak hozzá, nem mi. Végre eljutott a tudatáig miről is regélek.
A móka végén elmondta, hogy eleve pancserül lett megcsinálva az egész rendszer. Na hála Istennek, akkor valószínű nem ez lesz az első és utolsó találkozásunk a dugítós terminátorokkal.
