 |
| saját illusztráció |
Mit mondhatnék? Szavak nincsenek erre
terelted életem a legjobbik mederbe.
Próbáltad lépteim óvni a bajtól
füleim befogni a kócos zsivajtól.
Mit mondhatnék? Ülök csak némán veled
fogom a kezemben ráncos, öreg kezed.
Nincsenek szavak, nincsenek hangok
csak a múlt van, a közösen eltelt napok.
Mit mondhatnék? Mindent, amit csak lehet
mit a gyermek anyjáért mindenkor tehet.
Tudom, hogy fáj ott minden legbelül
de én itt vagyok, nem hagylak egyedül.
Mit mondhatnék? A szavakat, mit kimondok halkan
mit hallani fogsz a legnagyobb zajban.
Kimondom, hogy sose feledd
anyám vagy, kit gyermeked szeret.
