2018. június 1., péntek

Drámának indult, és mi lett belőle...

Gondoltam kinézek magamnak egy drámát, ne csak thrillereket nézegessek nyakra-főre. A tartalom jónak ígérkezett, a hozzászólások is pozitív hatást keltettek bennem.
Egy megrázó történetre épül a film. Egy gyermek elvesztése a világ legborzalmasabb dolga a világon. A tragédia feldolgozása lassú, gyötrelmes folyamat. Ezt a folyamatot láthatjuk a film elejétől egészen a végéig.



A szülői bánatot teljes átérzéssel magamévá tudtam tenni, együtt szenvedtem a főszereplővel. A szenvedő apa pszichoterapeuta, aki képtelen feldolgozni fia elvesztését. Feleségével külön utakon járnak, az apa magát hibáztatja a tragédia miatt. Kezelésbe vesz egy fiút, akinek terápiára van szüksége. Különleges kapcsolat alakul ki közöttük, és felszínre törnek a régi érzések.
Ebbe az alaptörténetbe lassanként belecsöpögtetnek kisebb furcsaságokat, amitől az ember elbizonytalanodik. Ezek a furcsaságok egyre sűrűsödnek, és meglepetések halmaza borítja be a történetet. A dráma fokozatosan sebességet vált thrillerbe. De nem is akármilyenbe. A háromnegyedénél olyan információk tárulnak elénk, amitől tátva marad a száj. Nyitott szájjal nézhetjük végig döbbenet faktorral megspékelve a drámának induló thrillert. Elgondolkodtató, megrázó, döbbenetkeltő film.


Kimondatlan kanadai-amerikai thriller, 2001

Michael Hunter (Andy Garcia) pszichoterapeuta, felesége, Shelly (Linda Cardellini) pedig jogász. Két gyermekükkel példás életet élnek. Egy nap azonban fiuk, Kyle (Trevor Blumas) öngyilkos lesz. Az egész család összeroppan a gyász alatt, főleg Michael, aki szakmai kudarcként is megéli fia elvesztését. Hogyhogy nem látta az előjeleket? Három évvel a tragédia után Michael egyik ifjú páciensének az esete felidézi a szörnyű emlékeket. A kimondatlan dolgok mindent összetörhetnek, Michael mégis úgy érzi, hogy nincs vesztenivalója.